Richard Hannay középkorú, jól szituált, jó megjelenésű agglegény meglehetős unalomban éli szürke hétköznapjait Londonban, amíg egy napon véletlenül össze nem találkozik egy feltűnően csinos fiatal nővel, és hirtelen egy irtózatos bűnügy kellős közepén nem találja magát.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 14. szerda, 19:00
Buchan-Hitchcock-Barlow: 39 LÉPCSŐFOK
John Buchan regénye és Alfred Hitchcock filmje alapján írta PATRICK BARLOW
Fordította: Vajda Miklós
Richard Hannay középkorú, jól szituált, jó megjelenésű agglegény meglehetős unalomban éli szürke hétköznapjait Londonban, amíg egy napon véletlenül össze nem találkozik egy feltűnően csinos fiatal nővel, és hirtelen egy irtózatos bűnügy kellős közepén nem találja magát. A harminckilenc lépcső John Buchan 1915-ös regényének és Alfred Hitchcock 1935-ös filmjének adaptációja. Patrick Barlow 2005-ös színpadi változata óriási sikert aratott Londonban, és azóta az egész világot bejárta. A Játékszín előadásának érdekessége, hogy az eredeti történetet négy szereplő játssza el. Csak a Hannay-t alakító Lengyel Tamás játszik egy szerepet, Lévay Viktória négy egymástól teljesen eltérő nőalakot jelenít meg. A többi huszonhat karaktert pedig Nagy Sándor és Szirtes Balázs kelti életre. Ettől az eredeti kémtörténet bűnügyi komédiába fordul.
Szereplők:
LENGYEL TAMÁS
LÉVAY VIKTÓRIA
NAGY SÁNDOR
SZIRTES BALÁZS
Díszlettervező: Horgas Péter
Jelmeztervező: Bujdosó Nóra
Zene, koreográfia, videóanimáció: Horgas Ádám
Rendezőasszisztens, ügyelő: Petyi János, Skrabán Judit
Súgó: Sajben Anita
Rendező: HORGAS ÁDÁM
Patrick Barlow adaptációja Simon Corble és Nobby Dimon eredeti ötlete alapján Edward Snape és a Fiery Angel Limited engedélye alapján.
A világ egyik legkedveltebb festőjének munkásságába enged kivételes betekintést ez a dokumentumfilm, amely az amszterdami Van Gogh Múzeum különleges együttműködésével készült.
Az EGY ÉLETEM sorozatban ismert alkotók mesélik el életük meghatározó történeteit. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja.
A 19. század végén rohamos fejlődésnek indult a főváros, de a nagyvárosi paloták, széles körutak, pezsgő kávéházak és fényűző bálok mellett nem volt ritka a bordélyházak és kéjnők látványa sem. A prostitúció gyakran szerepelt az újságok hasábjain, visszatérő témája lett a közbeszédnek és szorosan összefonódott a városi élet számos területével. De hogyan működött valójában ez a sajátos félvilág? Kik voltak az örömházak lakói és vendégei?
Az idei tavaszi teltházas koncertje után december 29-én ismét a Várkert Bazár színpadára érkezik az iLAND.
20 év, 20 CD, 21 ország, megszámlálhatatlan koncert, turné, fantasztikus vendégművészek, műsorok és díjak. A Sárik Péter Trió az elmúlt…
Mi köti össze a magyar népdalokat Bartók zenéjével, és hogyan szólalnak meg ugyanezek a motívumok a kortárs jazz nyelvén? A…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
