A bécsi iskola 2.
Műsor: Haydn 59. (A-dúr, „Tűz“) szimfónia / Mozart: Esz-dúr kürtverseny, KV. 447 / Mozart 25. („Kis”, g-moll) szimfónia, KV. 183
Közreműködik: Kállai Tibor – kürt / Kodály Filharmonikusok művészei
Vezényel: Bényi Tibor
Műsor: Haydn 59. (A-dúr, „Tűz“) szimfónia / Mozart: Esz-dúr kürtverseny, KV. 447 / Mozart 25. („Kis”, g-moll) szimfónia, KV. 183
Közreműködik: Kállai Tibor – kürt / Kodály Filharmonikusok művészei
Vezényel: Bényi Tibor
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. április 6. csütörtök, 19:00
Az A-dúr hangnemű ún. Tűz-szimfónia 59. sorszáma ellenére Haydn viszonylag korai műve, amelyet szerzője az Esterházy Miklós szolgálatában töltött időszakában komponált, feltételezhetően az 1760-as évek közepén, vagy végén. Mint sok más Haydn szimfóniáihoz fűzött becenév, ez az elnevezés sem a zeneszerzőtől származik. Sokáig úgy gondolták, hogy a cím a kompozíció tüzes jellegére utal, különösen a meglehetősen szokatlanul temperamentumos első tételre, vagy a szintén energikus fináléra. Valószínűbb azonban, hogy az elnevezés onnan eredeztethető, hogy a szimfónia egyes tételeit G.Fr.Wilhelm Großmann Die Feuersbrunst (A tűzvész) című színdarabjának kísérőzenéjeként használták, amelyet Eszterházán adtak elő. A Presto tempójelzésű nyitótétel izgatottan kezdődik, majd hirtelen oktávnyit ereszkedik és ellazul. A kísérő szólamok nyolcadainak zakatolását időnként a hegedűk triolás menetei váltják fel. A tétel végén a zene hirtelen megáll, majd lágy, függönyfelhúzásra emlékeztető gesztussal zárul a tétel. A következő, vonósokon megszólaló Andante karakterében inkább allegretto jellegű. Meglepetéssel szolgálnak a második részben váratlanul megjelenő fúvósok (oboák és kürtök), mert ezáltal egycsapásra szimfonikus jelleget ölt a hangzás. A soron következő Menüett szokatlansága, hogy középrészét ezúttal a vonósok uralják. Az Allegro assai feliratú zárótétel meglepetése pedig a kíséret nélküli fúvósok szignáljában rejlik, melyet aztán a zenekar néhol imitáló, máskor repetáló jellegű irama követ. Mozart általában bőkezű volt tehetséges muzsikus barátaival, mert az arra érdemeseket remekművekkel ajándékozta meg. Ahogyan Anton Stadler nélkül nem születettek volna meg a világszép klarinétművek, ugyanúgy áll a kürtkompozíciók hátterében Joseph Leutgeb. A kitűnő muzsikust – aki birtokában volt a korabeli natur-kürtökön lehetséges összes technikai megoldásnak – szoros barátság fűzte a zeneszerzőhöz. Érthető tehát, hogy valamennyi Mozart kürtkompozíció ajánlása Leutgebnek szól. A kézirat szerint a versenymű 1783-ban készült, bár lehetséges, hogy befejezése későbbre tolódott. Hangszerelése különösen érdekes, mert a vonósok mellett csak klarinétokat és fagottokat tartalmaz, egyfajta tömörséget adva ezzel a kíséretnek. Három tétele (I. Allegro, II. Romance-Larghetto, III. Allegro) remek alkalmat kínál a szólista számára éneklő és virtuóz készségeinek bizonyítására is.
Mozart szimfóniáinak sorában a két g-moll hangnemben született kompozíció különös jelentőséggel bír, annak ellenére, hogy keletkezésüket mintegy mintegy tizenöt év választja el. Míg a késői „nagy” g-moll szimfónia – az Esz-dúr, és a C-dúr Jupiter szimfóniával együtt – az életmű koronáit jelentik, addig a „kis” g-moll darab a tizenhét éves zseni megragadóan szenvedélyes megnyilatkozása. Mozart esetében a g-moll tonalitás a szomorúság, a tragikum kifejezője, elég, ha a Varázsfuvola híres Pamina áriájára, vagy a g-moll vonósötösre utalunk. A kompozíció a „Sturm und Drang” felvilágosult életérzésének is jellegzetes megnyilvánulása. Nyitótételét (Allegro con brio) zaklatott szinkópák indítják, melyek majd a Don Giovanni nyitányának kezdetén térnek vissza. Komor színek uralják a tételt, melyben a kidolgozás és a kóda különös jelentőséget bír. A lassú tétel békés hangulatát a fagottok és a vonósok dialógusa indítja, mely a prímhegedűk álomszerű motívumával halad tovább. A Menüett meglepetése a trió részben következik be, melyet derűs G-dúrba váltva fúvós szextett szólaltat meg, a vonósok közreműködése nélkül. A finálé szenvedélyes irammal idézi vissza a Menüett motivikáját, aztán végül rövid, nyolc ütemnyi kóda zárja Mozart szimfóniáját.
– baljos –
Az Exhibition on Screen sorozat újabb évadát – a Buckingham-palota Queen’s Gallery kiállítótermében rendezett kiállítás alapján készült – Canaletto és a velencei művészet című filmmel nyitja, amely egy magával ragadó utazásra hív a híres velencei tájképfestő életébe és művészetébe. Senki sem tudta jobban megragadni Velence lényegét és varázsát, mint Giovanni Antonio Canal, akit Canalettóként ismerünk.
Áprilistól tovább írjuk a Várkert Bazár és a Be Massive közös történetét. A Castle Session címmel induló sorozat szabadtéri eseményein a város lüktetése zenévé formálódik.
Kovács Kati, a magyar könnyűzene egyik legnagyobb ikonja több mint hat évtizede töretlen energiával, páratlan énekhanggal és generációkat összekötő slágerekkel hódítja meg a közönséget. Júniusban a VárkertFeszten az országos turné nyitóállomásaként csendülnek fel feledhetetlen dalai.
A Grecsó fivérek már több mint tíz éve együtt mesélnek a színpadon, a szépirodalom, a zene és a tánc nyelvén…
Harisnyás Pippi a világ legerősebb kislánya, pedig még csak kilenc éves. Vörös hajú, copfos és szeplős. Egy egész bőröndnyi aranya…
A nagy érdeklődésre való tekintettel ismét a Várkert Bazár színpadán: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplója, Hámori Gabriella előadásában.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!