A José Luis López-Linares rendezte dokumentumfilm elsősorban Jean-Claude Carrière – tavaly elhunyt – forgatókönyvíró óriást követi, amint Goya mesterműveinek máig ható erejét kutatja egy európai kultúráról, filmvilágról, érzelmekről, festészetről és természetesen Spanyolországról szóló elmélkedéssel teli utazgatás során.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: február 13. kedd, 18:00
Felhívjuk szíves figyelmüket hogy a Művészeti Filmvetítések jegyárai 2023.09.01.-től módosulnak.
Carrière azt csinálja, amihez a legjobban ért: a zsenialitást tolmácsolja. Ellátogat a Pradóba; majd Goya szülőházába egy aragoni faluba, Fuendetodos megyébe; valamint a Zaragoza melletti La Cartuja bérházba, amely Goya freskóit őrzi; s további közel 30 helyszínre, ahol Goya jelentős munkái találhatók.
Goyára gondolva, festményei előtt állva vagy a forradalmi metszeteit tartalmazó könyvet lapozgatva, amely a napóleoni háborúk kísérteties borzalmait rögzíti, Carrrière néhány lényegre törő megfigyelést tesz – rámutat Goya eltökéltségére, hogy láttassa a szegényeket, bebörtönzötteket és nyomorultakat. Süketsége csak növelte az éleslátását, de sajnos a magányát is… Lázadt a felvilágosodás észuralma ellen; felmutatta egy őrült világ stigmáit.
„Számomra Goya az európai konfliktusokat festette meg a 18. század végén és a 19. század elején, de nemcsak az idők krónikáját írta le: Valahogy látnok volt, ezért a világ, amelyben ma élünk, még mindig úgy néz ki, mint egy Goya-festmény” – nyilatkozott a Reservoir Docs filmkészítő vállalat alapítója, Anais Clanet.
Carrière Buñuelre is visszaemlékezik, akivel közel 20 évig dolgozott együtt, végül Utolsó leheletem című önéletrajzát kísértetiesen örökítette meg. A Schnabellel, Carlos Saurával és Carrière feleségével, Nahal Tajadoddal készített interjúk nemcsak Goya világban elfoglalt helyét érzékeltetik, hanem Buñuelét és Carrière-ét is, és közvetlen átmenetet teremtenek a három géniusz között.
A 2022-es Cannes-i Klasszikusok szekcióban szerepelt dokumentumfilm a francia filmek doyenjének, Jean-Claude Carrière-nek spanyolországi látogatását felhasználva három életutat fűz egybe: Carrière-ét, Buñuelét és Goyáét.
„José Luis (rendező) és Jean-Claude (narrátor) tehetsége tökéletes párosításnak bizonyult. El tudták kerülni a puszta monográfiát és a túlzott katalogizálást, megragadva Goya víziójának és az emberi állapotról való elmélkedésének lényegét” – nyilatkozták a producerek.
José Luis López Linares – akit a magyarok A művészet templomai: Bosch: A gyönyörök kertje alkotójaként ismerhetnek – által rendezett Goya mesterművei őszinte tisztelgés Carrière előtt is, aki a világ legnagyszerűbb szerzői filmjeinek társírója, olyanoké, mint Miloš Forman (Valmont), Volker Schlöndorff (A bádogdob), Julian Schnabel (Az örökkévalóság kapujában) vagy Luis
Buñuel. Carrière társszerzője volt a spanyol mester összes késői francia filmjének, mint például A nap szépe és A vágy homályos tárgya címűeknek.
2023. március végén mutatják be a hazai mozik a Goya mesterművei t, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Rendezte: José Luis López-Linares
Vetítési idő: 90 perc
Korhatár: 12
Forgalmazó: Pannonia Entertainment
Valamikor az idők kezdetén, az aranykorban, amikor az ég kapui még tárva-nyitva álltak, az emberek a földről benézhettek a nyitott égbe, és hallhatták a bűvös zenét, ami a mennyben szólt. Később azonban az emberek szíve megkeményedett, a fülük bezáródott: nem hallották többé az éteri zenét – és jól megszomorodtak. Amíg egy télen három angyal el nem határozta, hogy visszacsempészi a földre a mennyei muzsikát, és vele az emberek szívébe az égi boldogságot...
„Aminek látszol, azt mindenki ismeri, de hogy mi vagy, azt kevesen ismerik föl” – olvashatjuk egy 1899-es, kéményseprőt ábrázoló képeslapon. Az újévi köszöntőlapok „füstfaragói” mellett felbukkannak a kiállításon „szalonczukkedlis” karácsonyfák, fagyöngykoszorúk, gombán ülő manók és korcsolyázó úrilányok is. A képi szimbólumokon túl a levelezőlapok szöveges üzeneteiről is megannyi izgalmas történet bontható ki.
Az oxfordi Ashmolean múzeum jelentékeny időszaki tárlata adta az ötletet, hogy a Tokió művészete című Exhibition on Screen epizódban bemutassuk a 400 éves Tokió hihetetlenül gazdag kultúráját: Hokuszai és Hiroshige finom fametszeteitől kezdve a pop art stílusú plakátokon, a kortárs fotóművészeten, a mangán, a filmművészeten át egészen a napjainkban, az utcán készülő műalkotásokig.
Huszonkét éves pályafutásának első újévi koncertjét adja 2025-ben a StEFFREM.
A december a hideg évszak beköszöntét is jelenti, mégis meleg szívvel várják kicsik is nagyok is, hiszen közeleg a karácsony,…
Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem különleges és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
