A Budapest Bár idén májusban lépett fel teltház előtt először a Zeneakadémián a Zsidó Művészeti Napok keretében. A nagysikerű előadásra gyorsan elfogytak a jegyek – így eljött az ideje egy ismétlésnek.
A Budapest Bár műsorának első felében klezmer, ladino és más zsidó dallamakot hallhatnak a zenekartól, Fekete Lászlótól, valamint Szalóki Ágitól.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. december 5. hétfő, 19:00
Az este második részében a Budapest Bár által felelevenített régi pesti dalokból válogat a zenekar Behumi Dórival, Keleti Andrással, Rutkai Borival és Lovasi Andrással.
A Budapest Bár „klezmeres kalandja” 2014.májusában kezdődött, a Győri Öt Templom Fesztiválon. Farkas Róbert és zenésztársai annak idején azért örültek a felkérésnek, mert a klezmer zene lüktetése, zeneisége és lelkülete közel áll a cigányzenekarhoz.
Külön öröm, hogy Szalóki Ági, aki az első években tagja volt a Budapest Bárnak, erre az alkalomra újra visszatér.
Fellépők: a Budapest Bár zenekar Farkas Róbert vezetésével, valamint Behumi Dóri, Rutkai Bori, Keleti András és Lovasi András.
Vendégek: Szalóki Ági és Fekete László a Dohány utcai Zsinagóga főkántora
Fellépők: a Budapest Bár zenekar Farkas Róbert vezetésével, valamint Behumi Dóri, Rutkai Bori, Keleti András és Lovasi András.
Vendégek: Szalóki Ági és Fekete László főkántor
Egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket.
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.
A 19. század végén rohamos fejlődésnek indult a főváros, de a nagyvárosi paloták, széles körutak, pezsgő kávéházak és fényűző bálok mellett nem volt ritka a bordélyházak és kéjnők látványa sem. A prostitúció gyakran szerepelt az újságok hasábjain, visszatérő témája lett a közbeszédnek és szorosan összefonódott a városi élet számos területével. De hogyan működött valójában ez a sajátos félvilág? Kik voltak az örömházak lakói és vendégei?
Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.
A kihívásnak eleget tettek: öt év restaurálás után a párizsi Notre-Dame katedrális újra megnyitja kapuit. 2020 és 2024 között a…
Áprilistól tovább írjuk a Várkert Bazár és a Be Massive közös történetét. A Castle Session címmel induló sorozat szabadtéri eseményein…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
