Munkácsy Mihály (1844-1900) világhírű festőművész volt, akire méltán büszke Békéscsaba városa, hiszen elárvulása után itt élő nagybátyja, Reök István ügyvéd fogadta be. Városunkban megélt élményeit a művész később festészetében is kamatoztatta, hiszen az Ásító inas című kép megfestésével találta meg a saját hangját, innen rugaszkodott tovább a világhírig.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. november 9. szombat, 19:00
Bognár Zsolt – Kiss Stefánia: Munkácsy, a festőfejedelem
musical
Rendező: Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész
Ismerjük-e Munkácsyt? A festményeit talán, magánéletét kevésbé, belső mozgatórugóit, motívumait alig. Dallos Sándor ötvenes években megjelent A nap szerelmese és Aranyecset című regényei generációk kedves olvasmányai, a festőt állandó alkotásvágyban, testét és lelkét egyaránt igénybe vevő munkában ábrázolják a pálya kezdetétől egészen a betegség okozta hanyatlásig. Most a festészethez és az irodalomhoz két újabb művészeti ág, a színház és a zene társul, hogy a fiatalkori szerelmektől a múzsák és mentorok hatásán át a ceruzarajzoktól az életmű párizsi beteljesüléséig kísérhessük.
Előadásunk tisztelgés a 180 évvel ezelőtt született zseni előtt.Munkácsy Mihály, festőművész....................................................... Puskás Dániel
Koltay Denise bárónő (Svenson), Munkácsy szerelme................... Csonka Dóra
Paál László, festőművész ................................................................Nagy Róbert
Cécile Papier, Munkácsy felesége.................................................... Papp Barbara
Perzsi, bábaasszony .........................................................................Nagy Erika
Carl Rahl, bécsi festőakadémiai professzor, Főtanácsos .................Lénárt László
Adolphe Goupil, képkereskedő .........................................................Nagy Róbert / Szabó Zoltán
Charles Sedelmeyer, képkereskedő................................................. Beszterczey Attila
Lángi Mihály, asztalos mester ...........................................................Balázsi Róbert
Gáspár, inas Lángi műhelyében .......................................................Szász Borisz
Anton, inas Lángi műhelyében ..........................................................Kopanyicza András
Ancsa, cselédlány Lánginál ..............................................................Kiss Viktória
Lacza Bálint, betyár ..........................................................................Szabó Zoltán / Lévai Attila
Koltay István báró, Svenson férje, Eugene....................................... Lévai Attila
Ludwig Knaus professzor ..................................................................Hodu József
Jean-Francois Millet, festőművész.....................................................Szőke Pál
A kiállítás elnöke ...............................................................................Jancsik Ferenc
Franciaország elnöke ........................................................................Tomanek Gábor
Liszt Ferenc .......................................................................................Kopanyicza András
Jókai Mór ............................................................................................Szőke Pál
Tisza Kálmán .....................................................................................Lénárt László
Továbbá: Borák Péter, Kintner Nikolett, Bárkai Rozi III. szh., Bruda Róbert II. szh., Kerekes Laura II. szh., Kövesdi Kornélia III. szh., Misurda-Kovács Adél I. szh., Rucz Barnabás I. szh., Somogyi Anna II. szh., Suhajda Botond I. szh., Sziveri Emese I. szh.
Súgó: Kerekes Laura II. szh. Ügyelő: Szepsi Szilárd
Hangszerelés: Turcsán András Zenei vezető: Rázga Áron
Korrepetítor: Galambos Hajnalka Mozgás: Lehoczki Orsolya
Díszlettervező: Igaz-Juhász Katalin Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó
Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka
Átdolgozta és rendezte: Koltay Gábor
Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész
Ki volt az a nő, aki a ragyogó színek, a buja szemöldök és a virágkoszorúk mögött rejtőzött? Ássa bele magát egy igazi ikon életművébe, fedezze fel nagyságát, és tárja fel a gyakran viharos élete mögött húzódó élettapasztalatokat!
A Rejtélyes történelem című sorozat kevésbé ismert, vagy ismertnek vélt, de sokszor tévhitekkel övezett történeti esemény nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt egyes kérdéseit. A program házigazdája Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden témát egy meghívott vendéggel jár körbe és mutat be a közönségnek.
Április 28-án a Várkert Irodalom Aposztróf sorozatának tavaszköszöntő estjén a közönség kedvence, az Irodalmi szerelmek tér vissza. A beszélgetős, felolvasószínházi esteken a klasszikus és kortárs irodalom nagy alkotói nemcsak műveiken, hanem személyes történeteiken keresztül is közelebb kerülnek hozzánk: a versek és regények mögött kirajzolódik az élet, a küzdelmek, a sikerek és a szerelmek világa.
Az idén 20. születésnapját ünneplő kétszeres Fonogram-díjas gyerekzenekar azt vallja, hogy ők nevelik a jövő közönségét.
A diszkókorszak legnagyobb slágerei Détár Enikő, Fésűs Nelly és Ladinek Judit – azaz a Dívák – különleges előadásában.
A 2001-ben alakult zenekar tagjai 8 éves intenzív pályafutás és számtalan sláger után a magyar zenei élet szerteágazó területein alkottak…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
