„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, de nem létezhet nagybőgő nélkül.”
A nagybőgő egy közvetlen beszélgetés a zenész és a néző között. A nagybőgős őszintén vall az életéről, szerelméről, a zenéhez, társadalomhoz fűződő viszonyáról, gyengeségeiről, vagy éppen játszik a hangszerén.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. december 13. szerda, 19:00
Zenész főhősünk úgy vélekedik saját hangszeréről, hogy a zenekarban toronymagasan a legfontosabb hangszer, pedig nem is látszik meg rajta. Magányos elmélkedése során kiderül, hogy valójában gyűlöli a nagybőgőjét, sőt maga a hangszer minden frusztrációjának fő okozója. A kérdés az, hogy képes-e változtatni életén és titkon imádott fiatal szoprán énekesnő figyelmét végre felkelteni.
Patrick Süskind méltán kedvelt „A nagybőgő” című egyszereplős művében humorral, iróniával ábrázol egy félresiklott életet, Klem Viktor színművész tolmácsolásában.
Alkotók:
Klem Viktor színművész
Indali Klára fordítását felhasználva, a szövegkönyvet készítette: Ivanyos Ambrus
Nagybőgő „coach”: Lombos Pál
Díszlet: Horgas Péter
Jelmez: Szlávik Juli
Rendező: Radnai Márk
Az előadást megelőzően egy exkluzív sétára is válthatnak jegyet a De la Motte-Beer-palota festett barokk szalonjaiba!
Az építtetői nevét őrző palota a Budavári Palotanegyedben, a Dísz téren áll. A szerény külsejű épület legpompásabb dísze az emeleti síkmennyezetes „emphilade” vagyis az egy tengelyre felfűzött öt szobából álló barokk térsor.
1773-ban a De la Motte család eladta az épületet Beer József Kajetán császári és királyi katona-gyógyszerésznek. A patikus nevéhez fűződik a barokk motívumokkal, és képi ábrázolásokkal díszített térsor létrehozása. A díszítőfestések sokáig rejtve maradtak az évszázadok során rájuk festett rétegek alatt. A második világháborúban a palota bombatalálatot kapott, majd a végső helyreállítás 1963 tavaszán fejeződött be. Ekkor a födémcsere előtti kötelező falkutatás során a kutató sávokban előbukkantak a falfestések, majd mintegy 15 réteg festés eltávolítása után előtűnt a korabeli barokk díszítőfestés. A feltárt felület mennyiségében és tematikájában is példa nélküli a budavári polgári építészetben.
A nagybőgő című lakásszínházi előadás előtt bejárjuk a palota falképekkel díszített szalonjait, hogy megismerjük a különlegesen izgalmas épület történetét.
Találkozó helyszíne: 1014 Budapest, Dísz tér 15.
Időpontja: 17:45
A tárlatvezetés kezdete: 18:00
A tárlatvezetés vége: 18:30
Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadásokon kivetített képek, dokumentumok és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész inspiratív zenei kísérete segíti elő az irodalmi szövegek elmélyült befogadását.
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Hogyan lett Erzsébet a magyarok kedvenc királynéja? Miként zajlottak budai tartózkodásai és mi őrzi ma is Sisi emlékét az egykori Királyi Palota környékén? Sétánkon minden kiderül!
2022 után ismét a Várkert Bazárban koncertezik a nyolcvanas évek kultikus csapata, az Európa Kiadó. Annak idején villámgyorsan váltak a…
Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem különleges és…
A Rejtélyes történelem című sorozat kevésbé ismert, vagy ismertnek vélt, de sokszor tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
