„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, de nem létezhet nagybőgő nélkül.”
A nagybőgő egy közvetlen beszélgetés a zenész és a néző között. A nagybőgős őszintén vall az életéről, szerelméről, a zenéhez, társadalomhoz fűződő viszonyáról, gyengeségeiről, vagy éppen játszik a hangszerén.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 26. szerda, 19:00
A nagybőgő egy közvetlen beszélgetés a zenész és a néző között. A nagybőgős őszintén vall az életéről, szerelméről, a zenéhez, társadalomhoz fűződő viszonyáról, gyengeségeiről, vagy éppen játszik a hangszerén.
Zenész főhősünk úgy vélekedik saját hangszeréről, hogy a zenekarban toronymagasan a legfontosabb hangszer, pedig nem is látszik meg rajta. Magányos elmélkedése során kiderül, hogy valójában gyűlöli a nagybőgőjét, sőt maga a hangszer minden frusztrációjának fő okozója. A kérdés az, hogy képes-e változtatni életén és titkon imádott fiatal szoprán énekesnő figyelmét végre felkelteni.
Patrick Süskind méltán kedvelt „A nagybőgő” című egyszereplős művében humorral, iróniával ábrázol egy félresiklott életet, Klem Viktor színművész tolmácsolásában
Az előadást megelőzően egy exkluzív sétára is válthatnak jegyet a De la Motte-Beer-palota festett barokk szalonjaiba!
Az építtetői nevét őrző palota a Budavári Palotanegyedben, a Dísz téren áll. A szerény külsejű épület legpompásabb dísze az emeleti síkmennyezetes „emphilade” vagyis az egy tengelyre felfűzött öt szobából álló barokk térsor.
1773-ban a De la Motte család eladta az épületet Beer József Kajetán császári és királyi katona-gyógyszerésznek. A patikus nevéhez fűződik a barokk motívumokkal, és képi ábrázolásokkal díszített térsor létrehozása. A díszítőfestések sokáig rejtve maradtak az évszázadok során rájuk festett rétegek alatt. A második világháborúban a palota bombatalálatot kapott, majd a végső helyreállítás 1963 tavaszán fejeződött be. Ekkor a födémcsere előtti kötelező falkutatás során a kutató sávokban előbukkantak a falfestések, majd mintegy 15 réteg festés eltávolítása után előtűnt a korabeli barokk díszítőfestés. A feltárt felület mennyiségében és tematikájában is példa nélküli a budavári polgári építészetben.
Találkozó helyszíne: 1014 Budapest, Dísz tér 15.
Időpontja: 17:45
A tárlatvezetés kezdete: 18:00
A tárlatvezetés vége: 18:30
Az év utolsó Aposztróf estje hagyományosan az ünnep jegyében zárja a sorozatot. A december a lelki várakozás, a hála és az öröm időszaka, amelyet számos népszokás és hagyomány kísér. Az ünnep közeledtével, a várakozás napjaiban különösen fontos az egymásra figyelés és az egymás felé fordulás, így a Várkert Irodalom ezúttal is igazi adventi hangulatot varázsol a színpadra.
Csuja Imre verssel él és versben gondolkodik kicsi gyerekkora óta, mióta esténként falusi házukban a nagymamájától tanult verseket, meséket, a család és a szomszédok nagy nyilvánossága előtt elmondhatta. Hamar megtanulta, milyen az, kiállni és mondani!
Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem izgalmas, különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadások vetített képekkel, dokumentumokkal és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész inspiratív és sokszínű zenei kíséretével segíti az irodalmi szövegek elmélyült befogadását.
A nagysikerű újévi koncert után a StEfrem ismét visszatér egyik kedvenc budapesti helyszínére, a Várkert Bazárba. Ezúttal adventi és karácsonyi…
„Szervusztok, pajtikák!”, kiáltja a piros ruhás, hegyes sipkás, csizmás lábú vásári hős, Vitéz László. Merthogy régi ismerősünk, aki legyőz ördögöt,…
Január 24-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából különleges estére várjuk a közönséget.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
