Program


Presszó-szonáta - Tisza Teátrum
8

Presszó-szonáta - Tisza Teátrum

Nőket látunk, különböző státuszban, különböző háttérrel, különböző jellemmel és akarattal. De vajon kinek az akarata érvényesül? A férfié, aki bár nincs jelen, mégis ordít a hiánya, mert minden belőle indul és hozzá tér vissza? A rendezőé és íróé, akik arra ?kárhoztatnak? két színésznőt, hogy ezen az estét ketten hattá hasadjanak?

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. augusztus 9. péntek, 20:00

Presszó-szonáta - Tisza Teátrum
Duna-parti-túra
 
“Hogy aki én
én vagyok-e”
 
Presszó és kávéház: találkozások színhelyei. Hogy ezek a találkozások véletlenek vagy sorsszerűek?
Nőket látunk, különböző státuszban, különböző háttérrel, különböző jellemmel és akarattal. De vajon kinek az akarata érvényesül? A férfié, aki bár nincs jelen, mégis ordít a hiánya, mert minden belőle indul és hozzá tér vissza? A rendezőé és íróé, akik arra ?kárhoztatnak? két színésznőt, hogy ezen az estét ketten hattá hasadjanak? De hát lehet egy színésznek pokol a színház, a játék? Hiszen minden szerep ezen a világon. A feleség. A szerető. A festő. És a megrendelő is. Gondoljon mindenki csak az Ahogy tetszik méla Jaques-jára.
A szonáta klasszikus zenei műfaj. Általában három, négy ciklikus tételből áll, amelyek formájára és sorrendjére nézve elég szigorú szokás alakult ki. Vörös István drámája ? nomen est omen- partitúra, amit a színésznők hangjukkal, mozgásukkal szólaltatnak meg. Igazi gúzsba kötve táncolás. És mégis, ahelyett hogy a műfaji keret korlátozna, teret enged a formával és stílussal való kísérletezésnek.
A szonáta teatralizálása írói és színészi bravúr. Valódi színházi játék, ahol nem elrejtjük a kulisszát, hanem megmutatjuk.
 
G: Kéner Gabriella
C: Maronka Csilla

Látvány: Giricz Máté
A rendező mukatársa: Vereckei Kata
Írta: Vörös István
Rendezte: Kaj Ádám

Ajánlatunk


A 19. század végén rohamos fejlődésnek indult a főváros, de a nagyvárosi paloták, széles körutak, pezsgő kávéházak és fényűző bálok mellett nem volt ritka a bordélyházak és kéjnők látványa sem. A prostitúció gyakran szerepelt az újságok hasábjain, visszatérő témája lett a közbeszédnek és szorosan összefonódott a városi élet számos területével. De hogyan működött valójában ez a sajátos félvilág? Kik voltak az örömházak lakói és vendégei?

Várunk mindenkit, aki szívesen nézne filmet a szabad ég alatt, Budapest szívében, egy csodaszép, panorámás, kutyabarát helyszínen.

Egy tyúk eldönti, hogy nem törődik bele a sorsába, megszökik a biztos halált jelentő telepről, és mindent megtesz azért, hogy végre anya lehessen.

Ajánló


A Kiss Tibi és az Aranyakkord formációt Kiss Tibi (Quimby) és Vastag Gábor (A Kutya Vacsorája) hívta életre egy ködös,…

A Várkert Bazárban újra találkozhattok Rumini lebilincselő történetével, egy egészen különleges koncertszínházi előadás bemutatóján, ahol a Firkin Zenekar legalább akkora…

Áprilistól tovább írjuk a Várkert Bazár és a Be Massive közös történetét. A Castle Session címmel induló sorozat szabadtéri eseményein…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!