Izgalmas történelmi sorozatunk kevésbé ismert, vagy sokszor ismertnek vélt, ám tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Házigazdánk Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden különleges kérdéskört meghívott vendégével jár körbe és mutat be a közönségnek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. január 19. csütörtök, 19:00
A birodalom és gyarmat szavak a magyar történelem kapcsán ritkán merülnek fel: sokkal inkább a nagy tengeri hatalmak kapcsán szokás emlegetni őket. Ám a gyarmatosítás globális jelenség volt, amely sokféle módon értelmezhető. Éppen ezért azok a kolonializációs célok, amelyek főleg a Balkán és Közép-Ázsia kapcsán jelentek meg a 19. és 20. század fordulóján vezető politikai és gazdasági körökben, részeit képezik a Monarchia és Magyarország történetének is. Csaplár-Degovics Krisztián, a BTK Történettudományi Intézet történésze nemrég ennek kapcsán írt egy könyvet ,,Nekünk nincsenek gyarmataink és hódítási szándékaink” – Magyar részvétel a Monarchia gyarmatosítási törekvéseiben a Balkánon (1867-1914) címmel e témákra fókuszálva.
A januári beszélgetésen Katona Csaba vendége: Csaplár-Degovics Krisztián történész
2010-ben pár fiatal zenekart alapít Budapesten. Az első kitűzött cél, egy koncertanyag összehozása, amivel színpadra lehet állni. Amint ez megvan, előkerül a többi is: kellene egy név, egy második koncert és aztán még egy (majd kicsit sietnek, hogy odaérjenek az érettségiről), egy klip, aztán hogy azt játssza az MTV, egy MySpace profil, egy csőnadrág a női részlegről, ha pedig már bejutottak a rádióba egy interjúra, akkor az is, hogy megmutathassák a legújabb daluk.
A december a tél kezdetét és az ünnepvárás meghitt hangulatát hozza magával. A Karácsonyhoz vezető időszak a hagyományokban mindig is gazdag volt: Miklós-napi alakoskodás, kotyolás, Luca-szék készítés, boszorkány-meglesés és a kis Jézus születését köszöntő betlehemezés mind részei a népi kultúrának. A Kolompos együttes Kiskarácsony–Nagykarácsony című zenés műsora játékos, élő muzsikával és sok-sok énekkel idézi fel ezeket a szokásokat, igazi ünnepi hangulatot teremtve kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészi küldetésének egyik fontos műsortípusa a Folklór- kalendárium című sorozat, amelyben elfeledett, letűnőben lévő hagyományaink, jeles napi szokásaink élednek újra a színpadon, bepillantást engedve régi fonóbéli esték hangulatába, a lucázás vidám eseményeibe, de láthatják a nézők a babonák világához köthető „boszorkánytáncot” éppúgy, mint a hagyományos betlehemezést
„Egy koncert számomra olyan találkozás, amikor egymásból merítünk erőt: én a közönségből, a közönség pedig a zenéből.”
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy…
A Sárik Péter Trió és Koszorus Krisztina Koszika közös produkciója különleges zenei világba repíti a hallgatót.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
