Stephanus bérlet 24/25 IV/2.hangverseny
Verdi: Requiem
Verdi: Requiem
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. november 30. szombat, 18:00
Giuseppe Verdi: Requiem
Közreműködik:
Kolonits Klára – szoprán
Fodor Bernadett – alt
Kovácsházi István – tenor
Kovács István - basszus
Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán)
Szent István Szakgimnázium Női- és Férfikara (karigazgatók: Soltész Éva, Safarek Krisztián)
Vezényel: Kovács János
Giuseppe Verdi már Itália szerte ismert volt, neve egybeforrott a nemzeti operával és az olasz egység eszméjével, amikor foglalkoztatni kezdte az 1860-as évek végén egy gyászmise terve. Kezdeményezésére 1868-ban tizenhárom zeneszerzővel egy közös, nagyszabású requiem komponálásába kezdtek Rossini halála évfordulójára, amelynek minden tételét más-más komponista szerezte volna. Miután a kezdeti lelkesedés alábbhagyott és nyilvánvalóvá vált, hogy a szakmai rivalizálás és a gondolkodásbeli különbségek miatt nem fog elkészülni a mű, Verdi a Libera me tétel megkomponálása után, vállalkozó zeneszerző híján, a Dies irae vázlataihoz is nekilátott. Bár kezdetben úgy gondolta, hogy annyi requiem után felesleges még egyet írni, barátjának, Alessandro Manzoninak a halála után maga kereste fel a Milánó város vezetését, hogy felajánlja: gyászmisét komponál az itáliai irodalom kiemelkedő alakja emlékére. Drámai kifejezőereje kapcsán az 1874-ben elkészült művet kritikusai „egyházi köntösbe bújtatott operának” nevezték, ám az valójában több, mint egy újabb Verdi-opera. A Requiem komplex zenei kapcsolatai a komponista kifinomult zeneszerzés technikájáról árulkodik, miközben Verdi zenéje, operáihoz hasonlóan, az emberi érzelmek széles skáláját jeleníti meg a legbensőségesebb pillanatoktól a legszenvedélyesebb érzésekig.
A Kiss Tibi és az Aranyakkord formációt Kiss Tibi (Quimby) és Vastag Gábor (A Kutya Vacsorája) hívta életre egy ködös, 2018-as januári napon, amikor gitárral a kezükben, egymás mellett ülve ráébredtek: zenekarrá alakultak.
A 19. század végén rohamos fejlődésnek indult a főváros, de a nagyvárosi paloták, széles körutak, pezsgő kávéházak és fényűző bálok mellett nem volt ritka a bordélyházak és kéjnők látványa sem. A prostitúció gyakran szerepelt az újságok hasábjain, visszatérő témája lett a közbeszédnek és szorosan összefonódott a városi élet számos területével. De hogyan működött valójában ez a sajátos félvilág? Kik voltak az örömházak lakói és vendégei?
A Várkert Bazárban újra találkozhattok Rumini lebilincselő történetével, egy egészen különleges koncertszínházi előadás bemutatóján, ahol a Firkin Zenekar legalább akkora szerepet kap, mint a szereplők. A színházi előadástól eltérően ezúttal egyedülálló módon élőzenével élvezhetitek a produkciót, amelyből kiderül milyen titkokat rejt a Tükör-sziget.
Egy tyúk eldönti, hogy nem törődik bele a sorsába, megszökik a biztos halált jelentő telepről, és mindent megtesz azért, hogy…
A nyár a slágerekről is szól, ez az est pedig ebből a szempontból valódi best of válogatás. A zeneszerzők legkedveltebb…
Áprilistól tovább írjuk a Várkert Bazár és a Be Massive közös történetét. A Castle Session címmel induló sorozat szabadtéri eseményein…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!