Szálinger B.: A csillagszemű juhász
Magyar népmesekincsünk egyik legnépszerűbb darabja A csillagszemű juhász, amely a hatalom mibenlétét vizsgálja: a hatalomnak való megfelelés, az engedelmesség kényszere mindennapi tapasztalat a gyerekek számára.
Magyar népmesekincsünk egyik legnépszerűbb darabja A csillagszemű juhász, amely a hatalom mibenlétét vizsgálja: a hatalomnak való megfelelés, az engedelmesség kényszere mindennapi tapasztalat a gyerekek számára.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. május 5. kedd, 14:00
Szálinger Balázs: A csillagszemű juhász
népmese
Bemutató: 2026. Február 20.
Az azonos című magyar népmese alapján írta: Szálinger Balázs
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy király. Ez a király hozott egyszer egy törvényt: ha bármikor tüsszentett, az egész országnak azt kellett mondania, „adj' isten egészségére!”. Aki nem mondta, az halál fia volt. Nem is akadt senki az országában, aki ne tartotta volna be a törvényt, kivéve egy valakit: egy csillagszemű juhászt. A király emberei rögtön el is fogták, vitték a király színe elé, és jelentették, hogy nem akarja mondani, hogy „adj' isten egészségére!”. Megharagudott a király és azt parancsolta a juhásznak, hogy mondja ki ő is a jókívánságot, de az csak nem állt kötélnek. „Nem mondom – mondta –, amíg király uram a lányát hozzám nem adja feleségül.” No, több se kellett a királynak! Nem hagyta annyiban ezt a pimaszságot…
Magyar népmesekincsünk egyik legnépszerűbb darabja A csillagszemű juhász, amely a hatalom mibenlétét vizsgálja: a hatalomnak való megfelelés, az engedelmesség kényszere mindennapi tapasztalat a gyerekek számára. A „tedd ezt, tedd azt”-ra a felnőttek indoka legtöbbször csupán annyi, hogy: „mert én azt mondtam”. Ugyanígy a mesebeli király is csak saját hatalmi pozícióját tudja felhozni válaszul a csillagszemű juhász jogos kérdésére: miért is kellene rögtön haptákba állni, ha az uralkodó tüsszent? Mire jó ez a törvény? Miért ne lehetne megváltoztatni?
Szereposztás
Király – Szívós László
Királyné – Csorba Kata
Csillagszemű – László Gáspár
Királylány – Ács Petra
Kancellár – Molnár Erika
Százados – Mészáros Ágoston m.v., Gábor Zalán m.v.
I. Darabont – Balog József m.v.
II. Darabont – Nagyhegyesi Zoltán m.v.
Gyufaáruslány – Hőbe Barbara
Grófnő – Kanalovics Fanni
Paraszt – Fülöp Ádám
Ingatlankereskedő – Horváth Bence Márton
Közreműködők
a Szegedi Nemzeti Színház tánckara.
Alkotók
Díszlettervező – Árvai György
Báb- és jelmeztervező – Szűcs Edit
Zeneszerző – Borlai Gergő
Koreográfus – Ladányi Andrea
Koreográfus-asszisztens – Opavszki Máté
Súgó – Szabó Ágnes
Ügyelő – Nagy-Hajdu Szilvia
Rendezőasszisztens – Varga Mónika
Rendező – Markó Róbert
A Rejtélyes történelem előadás-sorozat ezúttal egy olyan magyar életutat mutat be, amely világszerte ismertté vált, itthon mégis kevesen hallottak róla.
Mi történik, amikor a klasszikus zene és a jazz találkozik? A Danubia Zenekar és a Tálas Áron Trió közös estje erre a kérdésre keresi a választ, Mozart utolsó zongoraversenyén keresztül. Az 1791-ben bemutatott B-dúr zongoraverseny a zeneszerző egyik legszemélyesebb műve, amely letisztult szépségével és finom érzelmességével már a romantika világát is előrevetíti.
Rita (Lovas Rozi) egyik napról a másikra egy ismeretlen lakásban ébred: az Árpád család közli vele, hogy ő valójában Szilvi, a régóta eltűnt lányuk.
Az idei tavaszi teltházas koncertje után december 29-én ismét a Várkert Bazár színpadára érkezik az iLAND.
A „Szelíden és szilárdan” című előadás elénk tárja Szabó Magda életét, felidézi az írónő kivételes pályaívét, gyermekkorát, szüleihez fűződő kapcsolatát,…
Csuja Imre merész kalandra vállalkozik: először áll ki a színpadra, hogy az életéről meséljen.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!