János Vecsernyés

Operatőr, rendező, egyetemi tanár.

Tagja a Magyar Operatőrök Társaságának és a Magyar Sajtópáholynak. Specialitása a játékfilm és a reklámfilm.

1977–1980 között a Magyar Televízió segédoperatőre volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1981–1985 között operatőr szakon. 1985–1990 között a Magyar Televízió operatőre volt. 1991 óta szabadúszó operatőr, rendező. 2000 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, 2010 óta adjunktusa. 2022-től a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet vezetője, valamint rektorhelyettes.

2001-ben a 32. Magyar Filmszemlén mutatták be első rendezői filmjét, a Kvartettet. A rendszerváltás után játszódó film (a darab 1996-ban készült; a filmet 2000 nyarán forgatták), névtelen szereplők négy fal között.

Díjai, elismerései:
Film- és Tv kritikusok díja (1988)
európai nagydíj (1989)
Prix Italia (1989)
Magyar Filmszemle különdíja (1999)
Balázs Béla-díj (2008)

Munkái

Operatőrként:
Isten teremtményei (1986); Kertvárosi történet (1987); Őrjárat (1987); Peer Gynt (1988); Heten Budapest ellen (1988)
Gaudiopolis - In memoriam Sztehlo Gábor (1989); Éjszaka (1989); Én és a kisöcsém (1989); Nincs itthon az isten (1989)
Lement a hold (1990); Ha már itt a tél (1991); Mandulák (1991); Az aranyműves boltja (1991); Szkipetárok földjén (1992)
Hoppá (1992); Édes álom (1992); Balkán! Balkán! (1993); Mizantróp (1995); Két arc (1995); Törőcsik Mari (1996)
Esti sugárkoszorú (1997); El Nino - A Kisded (1999); Fejezetek az Erények könyvéből (2004) (rendező és forgatókönyvíró is)
Mix (2004); Üvegtigris 2. (2006); Szabadság, szerelem (2006); Andersen, avagy a mesék meséje (2006)
Zuhanórepülés (2007); Vacsora (2008); Mamarosh (2009); Szíven szúrt ország (2009) (rendező is)
A zöld sárkány gyermekei (2010); Éji séták és éji alakok (2010); A rajzoló (2014); Álom és szerelem (2014)

Rendezőként
Engedetlen kezek (1986); Dallamkürt (1993); Kvartett (2000) (forgatókönyvíró is); Emelet (2006) (forgatókönyvíró is)
Nyár utca, nem megy tovább (2011); Utolsó órák (2014)