A japán művészet az 1870-es évektől kezdve jelentős hatást gyakorolt az európai képzőművészet valamennyi ágára. A magyarországi japonizmus története máig csak töredékesen ismert, a budapesti közönség így először láthat egy olyan kiállítást, amely a japonizmus magyarországi történetét járja végig a századforduló képzőművészeti anyagának kiállításával, kiegészítve azt a mintának tekintett eredeti japán és kínai tárgyak sorozatával is. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Onsdag, 15. Marts 2017 20:00
Gésák a Duna-parton
A japán kultúra hatása a magyar művészetre
Várkert Bazár, Testőrpalota (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.)
2016. december 16 – 2017. március 12.
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös munkájának köszönhetően először láthatunk olyan kiállítást Magyarországon, amely a japán kultúra magyar művészetre gyakorolt hatását mutatja be a századforduló képzőművészeti anyagának segítségével. A kiállítás együttműködő partnerei a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum.
Japán két évszázadon át tartó elzárkózásának 1853-ban Matthew Perry amerikai sorhajókapitány flottája vetett véget. A szigetország számos kikötője megnyílt a nemzetközi kereskedelem előtt, így az 1850-es évek elejétől tömegesen áramlottak Európába a japán műtárgyak, Angliában és Franciaországban pedig megjelentek az első japán művészeti gyűjtemények.
A nyugati országokban - így Magyarországon is - a 19. század közepétől jelentkező, Japán iránti élénk érdeklődést és a japán művészet által inspirált műalkotásokat egységesen a „japonizmus” gyűjtőfogalommal illették. Japán alakok és motívumok díszítették a korszak divatos kerámiáit, a színpadokat a pillangókisasszonyok figurái népesítették be, s a kimonó nem hiányozhatott egyetlen úri hölgy ruhatárából sem. A „gésa” szó a magyar nyelvbe legkorábban beépült japán kifejezések egyike volt, ezért lett a mostani, magyar japonizmust bemutató kiállítás hívószava is.
A japonizmus az interkulturális hatások történetének egyik legizgalmasabb fejezete. Példát mutat idegen kultúrák adaptálására, melynek során egy-egy ország hagyományos vagy elavult formavilágát megújítja, szemléletét átértelmezi, felfrissíti.
A japonizmus – ahogy a nyugati országokban jellemzően - Magyarországon is összetett jelenség volt, amely a stílus szintjén, valamint a jellegzetes témák és motívumok átvételében is széles körben jelentkezett. A buddhista tanok ismeretének köszönhetően jelen volt a szimbolikus intencióval készült művekben is. Nem játszott katalizátor szerepet, mint a 19. századi francia művészetben, hanem többnyire az impresszionizmus, posztimpresszionizmus és a szecesszió beáramlásával együtt, már kiérlelt művek integráns részeként ismerték meg a magyar művészek. Kiemelkedő volt a szerepe a szecessziós alkotások esetében, és az összművészet gondolatának megerősödésében.
A december 16-tól látogatható tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum és a Várkert Bazár közös szervezésében jött létre.
A kiállítás kurátorai:
Dr Fajcsák Györgyisinológus, aHopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója
Dr. Gellér Katalinművészettörténész, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet
Dénes Mirjamművészettörténész, aHopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményének kurátora
Marosvölgyi Gáborművészettörténész, Kovács Gábor Művészeti Alapítvány
Látogatói információk:
Várkert Bazár Testőrpalota | 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.
Honlap | website: www.kogart.hu | www.varkertbazar.hu
Nyitva tartás: kedd-vasárnap: 10.00-18.00
A Rejtélyes történelem című sorozat kevésbé ismert, vagy ismertnek vélt, de sokszor tévhitekkel övezett történeti esemény nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt egyes kérdéseit. A program házigazdája Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden témát egy meghívott történésszel jár körbe és mutat be a közönségnek.
George Gershwin (New York, Brooklyn, 1898. szeptember 26. – Beverly Hills, 1937. július 11.) amerikai zeneszerző, zongorista, kompozíciói a szórakoztató zene, dzsessz és a komolyzene műfajain ívelnek át. Az amerikai folklórból is építkező Gershwin egyike a 20. század jelentős zeneszerző egyéniségeinek.
Az idei háromnapos VárkertFeszt nyitó napját már most érdemes beírni a naptárakba. A fesztivál első nagykoncertjén ugyanis Szabó Balázs Bandája várja a közönséget, aki mára állandó vendége a fesztiváloknak, kluboknak, színház- és hangversenytermeknek.
Imi, mondj egy verset! - Csuja Imre önálló estje Csuja Imre verssel él és versben gondolkodik kicsi gyerekkora óta, mióta…
Új sorozat indul Vecsei H. Miklóssal és Wunderlich Józseffel a Várkert Bazárban. Nyár elején Koncertköltészet címmel indul előadássorozat, amelyben a…
200 évvel megnyitása és egy évszázaddal az első Van Gogh-művek megszerzése után a National Gallery az Egyesült Királyság eddigi legnagyobb…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
