Vincent van Gogh napraforgói legismertebb munkái közé tartoznak, sőt, a művészettörténet legreprezentatívabb képei közé soroljuk őket. Az amszterdami Van Gogh Múzeum egy óriási, új kérdéseket feszegető kiállítást hívott életre, melynek központi eleme van Gogh öt, közgyűjteményben őrzött, vázában álló napraforgókat ábrázoló képe volt. A tárlat kapuját kizárólag az Exhibition on Screen stábja előtt nyitották meg.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 19. Oktober 2024 18:00
A napraforgók ugyan azonnal felismerhetők, de dokumentumfilmünk igyekszik nem felszínes maradni, és felderíteni sok-sok kérdésre a választ e művekkel kapcsolatban. Például honnan a témaválasztás? Miért éppen ezen egzotikus, hosszú szárú, aranyló fejű növényeket választotta van Gogh? Mikor érkezett a virág Európába? Hogyan viszonyultak hozzá a van Goghot megelőző festőnemzedékek? Milyen üzenetet hordoznak e sorozat képei? Miben térnek el egymástól? Mire jöttek rá azok a tudósok, akik behatóan tanulmányozták e munkákat? Mindezen kérdések megválaszolásra kerülnek ebben az érdekfeszítő dokumentumfilmben, melynek segítségével bejárjuk Amszterdamot, Tokiót, Philadelphiát, Londont és Münchent is, hogy soha nem látott részleteket villantsunk meg mind az öt munkából.
Mind az öt kép egyedülálló, saját keletkezéstörténettel bír; hiszen ne felejtsük el, a művészettörténet egyik legélettelibb időszakában keletkeztek! Mind az öt festmény olyan veszélyeztetett állapotban van, hogy valószínűleg sosem állítják ki őket így, együtt. Így csak dokumentumfilmünk teremti meg a lehetőséget a virtuális tárlatvezetésre, méghozzá óriás vásznon!
A nézők számára az értelmezések új horizontja tárul fel mind az impresszionista mester magánéletét, mind pályáját tekintve.
Rendezte: David Bickerstaff
Vetítési idő: 89 perc
Korhatár: 12
Forgalmazó: Pannonia Entertainment
A Bársony Bálint vezette Magyar Rhapsody Projekt 2014-ben azzal a céllal alakult, hogy zenéjén keresztül erősítse a nemzeti identitást, és tisztelettel adózzon a nagy magyar zeneszerzők és népdalgyűjtők munkásságának.
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Hogyan lett Erzsébet a magyarok kedvenc királynéja? Miként zajlottak budai tartózkodásai és mi őrzi ma is Sisi emlékét az egykori Királyi Palota környékén? Sétánkon minden kiderül!
A Tálas Áron Trió újból arra vállalkozik, hogy a klasszikus zene jól ismert dallamait a jazz köntösében újragondolja, és így…
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű…
A Grecsó fivérek már több mint tíz éve együtt mesélnek a színpadon, a szépirodalom, a zene és a tánc nyelvén…
