Izgalmas történelmi sorozatunk kevésbé ismert, vagy sokszor ismertnek vélt, ám tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Házigazdánk Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden különleges kérdéskört meghívott vendégével jár körbe és mutat be a közönségnek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 23. csütörtök, 19:00
történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Házigazdánk Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden különleges kérdéskört meghívott vendégével jár körbe és mutat be a közönségnek.
A magyar őstörténet az 1970-es évekre kialakult konszenzus után sokáig alapvonalaiban megoldott problémának tűnt, amelyben csak kisebb részletkérdésekben folytak viták. Az egyensúly a nyelvészek, a régészek és a történészek közös munkája révén alakult ki, erős nyelvészeti túlsúllyal. A szilárdnak tűnő elmélet a 2010-es évek elején látszott megingani. Elsősorban a régészet hozott olyan új eredményeket, amelyek ellentmondtak a korábbi elképzeléseknek: a kárpát-medencei honfoglaló régészeti hagyatéknak korábban sosem látott, remek párhuzamai kerültek elő viszonylag nagy számban egyfelől Ukrajnában, másfelől a Közép- és dél-uráli régióban, ráadásul a honfoglalás időpontjához viszonylag közeli, illetve az utáni időszakból. Mindebből adódott a következtetés, hogy a magyar vándorlás a Közép-Urál irányából indult meg a 9. század középső harmadában, és viszonylag gyors volt. Ez pedig nem illeszkedett a korábbi, sok évszázados kelet-európai tartózkodást feltételező elméletekhez. Hamarosan a történeti kutatások is felzárkóztak: a források újbóli, nem csupán a magyarokat említő részekre szorítkozó elemzése új eredményeket hozott, amelyek lényegesen átrajzolták azt a képet, amit a honfoglalás előtti magyarságról eddig kialakítottunk.
A márciusi beszélgetésen ez utóbbiak közül mutat be néhányat Katona Csaba vendégével, Sudár Balázs történésszel.
Minden Rembrandt-kiállítást nagy várakozás előz meg, de a most bemutatandó tárlat, mely a londoni National Gallery és az amszterdami Rijksmuseum közreműködésével jött létre, felülmúlja az eddigieket.
Az idén 21 éves Be Massive Magyarország egyik legnevesebb elektronikus zenei party-sorozata, amelyet az állandó megújulás és a maximális minőségre való törekvés jellemez. A tavalyi 20. jubileumi évben 20 különleges bulival ünnepelt a Be Massive, olyan helyeken, mint a Sziget fesztivál Tale Of Us-al, egy komp a Balaton közepén vagy egy gleccser a Franciaországi Alpokban 3200 méter magasan és persze szilveszter a Várkert Bazárban.
A Rejtélyes történelem című sorozat kevésbé ismert, vagy ismertnek vélt, de sokszor tévhitekkel övezett történeti esemény nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt egyes kérdéseit. A program házigazdája Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden témát egy meghívott történésszel jár körbe és mutat be a közönségnek.
Rá tudtok hangolódni a közelgő ünnepekre vagy a karácsonyi készülődés is a napi feladatok sorát gazdagítja? Mivel lehet emlékezetessé tenni az…
Pablo Picasso minden idők egyik legnagyobb művésze. De hogyan lett az? Sokáig figyelmen kívül hagyták a korai évek szerepét sikerében:…
December 24-e kétszeres ünnep volt a Habsburg-családban: nemcsak a kereszténység második legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus földi születésnapja, hanem Wittelsbach Erzsébeté,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
