Izgalmas történelmi sorozatunk kevésbé ismert, vagy sokszor ismertnek vélt, ám tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Házigazdánk Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden különleges kérdéskört meghívott vendégével jár körbe és mutat be a közönségnek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 23. csütörtök, 19:00
történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Házigazdánk Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden különleges kérdéskört meghívott vendégével jár körbe és mutat be a közönségnek.
A magyar őstörténet az 1970-es évekre kialakult konszenzus után sokáig alapvonalaiban megoldott problémának tűnt, amelyben csak kisebb részletkérdésekben folytak viták. Az egyensúly a nyelvészek, a régészek és a történészek közös munkája révén alakult ki, erős nyelvészeti túlsúllyal. A szilárdnak tűnő elmélet a 2010-es évek elején látszott megingani. Elsősorban a régészet hozott olyan új eredményeket, amelyek ellentmondtak a korábbi elképzeléseknek: a kárpát-medencei honfoglaló régészeti hagyatéknak korábban sosem látott, remek párhuzamai kerültek elő viszonylag nagy számban egyfelől Ukrajnában, másfelől a Közép- és dél-uráli régióban, ráadásul a honfoglalás időpontjához viszonylag közeli, illetve az utáni időszakból. Mindebből adódott a következtetés, hogy a magyar vándorlás a Közép-Urál irányából indult meg a 9. század középső harmadában, és viszonylag gyors volt. Ez pedig nem illeszkedett a korábbi, sok évszázados kelet-európai tartózkodást feltételező elméletekhez. Hamarosan a történeti kutatások is felzárkóztak: a források újbóli, nem csupán a magyarokat említő részekre szorítkozó elemzése új eredményeket hozott, amelyek lényegesen átrajzolták azt a képet, amit a honfoglalás előtti magyarságról eddig kialakítottunk.
A márciusi beszélgetésen ez utóbbiak közül mutat be néhányat Katona Csaba vendégével, Sudár Balázs történésszel.
A Bohemian Betyars és a Parno Graszt együttműködése már évek óta tart, és egy egyedülálló zenei fúziót hozott létre, amely a magyar zenei szcéna egyik legérdekesebb és legszerethetőbb kollaborációjává vált. A két zenekar különleges stílusokat képvisel: a Bohemian Betyars a folk-punk, világzene és balkáni hangzás keverékével, míg a Parno Graszt a tradicionális cigány népzenét képviseli.
Koncertköltészet címmel, Tárkány-Kovács Bálint szerkesztésében új zenés irodalmi sorozat indul a Várkert Bazárban. A sorozat a ’Hamvas dalokkal’ veszi kezdetét Wunderlich József színművész és a Tárkány Művek közreműködésével.
Az idei háromnapos VárkertFeszt nyitó napját már most érdemes beírni a naptárakba. A fesztivál első nagykoncertjén ugyanis Szabó Balázs Bandája várja a közönséget, aki mára állandó vendége a fesztiváloknak, kluboknak, színház- és hangversenytermeknek.
A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara idén is elhozza a „Zenében szabadon – Klasszikusra hangolva” sorozat legizgalmasabb pillanatait – ezúttal a…
Gyökereink a mélybe nyúlnak. A falu zárt, hagyományőrző közössége szövetkezett a természettel, melyhez elszakíthatatlan kötelékek láncolták. Itt ideje volt az…
George Gershwin (New York, Brooklyn, 1898. szeptember 26. – Beverly Hills, 1937. július 11.) amerikai zeneszerző, zongorista, kompozíciói a szórakoztató…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
