Izgalmas történelmi sorozatunk kevésbé ismert, vagy sokszor ismertnek vélt, ám tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Házigazdánk Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden különleges kérdéskört meghívott vendégével jár körbe és mutat be a közönségnek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 23. csütörtök, 19:00
történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Házigazdánk Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden különleges kérdéskört meghívott vendégével jár körbe és mutat be a közönségnek.
A magyar őstörténet az 1970-es évekre kialakult konszenzus után sokáig alapvonalaiban megoldott problémának tűnt, amelyben csak kisebb részletkérdésekben folytak viták. Az egyensúly a nyelvészek, a régészek és a történészek közös munkája révén alakult ki, erős nyelvészeti túlsúllyal. A szilárdnak tűnő elmélet a 2010-es évek elején látszott megingani. Elsősorban a régészet hozott olyan új eredményeket, amelyek ellentmondtak a korábbi elképzeléseknek: a kárpát-medencei honfoglaló régészeti hagyatéknak korábban sosem látott, remek párhuzamai kerültek elő viszonylag nagy számban egyfelől Ukrajnában, másfelől a Közép- és dél-uráli régióban, ráadásul a honfoglalás időpontjához viszonylag közeli, illetve az utáni időszakból. Mindebből adódott a következtetés, hogy a magyar vándorlás a Közép-Urál irányából indult meg a 9. század középső harmadában, és viszonylag gyors volt. Ez pedig nem illeszkedett a korábbi, sok évszázados kelet-európai tartózkodást feltételező elméletekhez. Hamarosan a történeti kutatások is felzárkóztak: a források újbóli, nem csupán a magyarokat említő részekre szorítkozó elemzése új eredményeket hozott, amelyek lényegesen átrajzolták azt a képet, amit a honfoglalás előtti magyarságról eddig kialakítottunk.
A márciusi beszélgetésen ez utóbbiak közül mutat be néhányat Katona Csaba vendégével, Sudár Balázs történésszel.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.
Huszonkét éves pályafutásának első újévi koncertjét adja 2025-ben a StEFFREM.
Talán bele sem gondoltunk még abba, hogy a zene és a képzőművészet nemcsak erősíti egymást a befogadói élményben, de nagyon is tudatos alkotó szándékok rejlenek mögötte. Számos zeneműnek van képszerű címe, és a képzőművészetben is bőven találkozunk szonátákkal, szimfóniákkal. A zene és képzőművészet kapcsolata rendkívül sokrétű, történetileg szinte az ősidőkig nyúlik vissza és rengeteg műfajt érint.
Szarka Gyula a Ghymes együttes alapítója és zenekara a Betlehemi csillag című, gyerekeknek és felnőtteknek szóló koncerttel a karácsonyi ünnepkör…
December 24-e kétszeres ünnep volt a Habsburg-családban: nemcsak a kereszténység második legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus földi születésnapja, hanem Wittelsbach Erzsébeté,…
Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
