A Rejtélyes történelem című sorozat kevésbé ismert, vagy ismertnek vélt, de sokszor tévhitekkel övezett történeti esemény nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt egyes kérdéseit. A program házigazdája Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden témát egy meghívott történésszel jár körbe és mutat be a közönségnek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 1. kedd, 19:00
Jagelló II. Ulászló cseh (1471–1516) és magyar (1490–1516) király Dobzse László néven a magyar történelmi emlékezet egyik legmulatságosabb alakja, ám ha figyelembe vesszük a Magyar Királyság neki tulajdonított „romlását”, ami a hagyományos elgondolás szerint egyenesen vezetett a mohácsi csatavesztésig, inkább tragikomikus szereplőnek mondhatnánk. Hihető-e, hogy az Európa negyede felett uralkodó Jagelló-dinasztia rangidős tagja mindenre csak bólogatott, és mivel magyarul nem tudott, csehül mondta, hogy „jól van, jól van”? Igaz-e, hogy mindenét szétosztogatta, és olyannyira elszegényedett, hogy még ételt és italt is csak hitelre tudott vásárolni, miközben a „multikulti”, Európa-szerte megbecsült magyar királyi udvarban több száz udvaronc figyelte óhaját? Kétségtelen, hogy a róla szóló emlékezet egy karikatúrához hasonlít. Ám a karikatúra is felnagyít bizonyos tulajdonságokat, így lehet, hogy a Dobzse László-képnek is lehetett igazságtartalma? A beszélgetés ezekre, valamint az uralkodása alatti nevezetesebb események (például a fekete sereg feloszlatása, a Dózsa-féle felkelés) körülményeire fog kitérni.
Meghívott vendég: Neumann Tibor történész, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig.
A Bohemian Betyars és a Parno Graszt együttműködése már évek óta tart, és egy egyedülálló zenei fúziót hozott létre, amely a magyar zenei szcéna egyik legérdekesebb és legszerethetőbb kollaborációjává vált. A két zenekar különleges stílusokat képvisel: a Bohemian Betyars a folk-punk, világzene és balkáni hangzás keverékével, míg a Parno Graszt a tradicionális cigány népzenét képviseli.
A Várkert Irodalom szezonzáró estje a VárkertFeszten, az Öntőház udvar színpadán látható majd május 31-én. A versek és a dalok…
Gyökereink a mélybe nyúlnak. A falu zárt, hagyományőrző közössége szövetkezett a természettel, melyhez elszakíthatatlan kötelékek láncolták. Itt ideje volt az…
George Gershwin (New York, Brooklyn, 1898. szeptember 26. – Beverly Hills, 1937. július 11.) amerikai zeneszerző, zongorista, kompozíciói a szórakoztató…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
