A Habsburg uralkodók szolgálatában karriert befutó magyar politikusok és katonák az alapvetően „kuruc” szemléletű történetírásunk mostohagyermekei. Közéjük tartozik Hadik András tábornagy, a huszár csapatnem emblematikus figurája, akit vitézsége, szorgalma és tehetsége magasra emelt, bár nevét az 1757. évi berlini vállalkozás tette halhatatlanná, Hadik azonban több volt, mint egy bátor huszártiszt, aki élete folyamán számos fontos katonai sőt, politikai feladatot kapott a korabeli Európa egyik legmeghatározóbb birodalmában. 1764-től 1768-ig Erdély kormányzója. 1773-tól haláláig az Udvari Haditanács elnöke, lényegében Mária Terézia majd II. József hadügyminisztere volt. Élete alkonyán, 1789 nyarán pedig a császári–királyi fősereg parancsnokaként szolgált az utolsó török háborúban. Azon kevesek közé tartozik, akinek nevét utca viseli Bécsben és Budapesten egyaránt.
Meghívott vendég: Lázár Balázs történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Kutató Intézet igazgatója