A táncmű önéletrajzi ihletettségű, melyben megjelenik Erkel nemzetközi karrierjének kudarca, illetve az emiatt érzett keserűsége is: ebben az értelemben a Bach-korszakról ad hiteles látképet. A Hang és Háború alcímű táncjáték zenei szövetének alapját az Erkel által írott zongoraművek képezik, amelyeket hangfelvételről Kassai István zongorán és Szecsődi Ferenc hegedűn ad elő.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Torsdag, 21. April 2011 19:00
A Gyulai Várszínház és a Forte Társulat bemutatja
Erkel Ferenc: Sakk-játék
Hang és háború
„Ha sakkozom, legalább nem kell zenéről,
a nem is mindig szellemes zenészekkel társalogni.”
(Erkel Ferenc)
A Gyulai Várszínház elhatározta, hogy 2010-ben, az Erkel-évben rekonstruálja az elveszett művet, amelynek megvalósítására Horváth Csabát és a Forte Társulatot kérte fel. A nyáron elkészült egyfelvonásos táncjáték szövegkönyve Szálinger Balázs költő verses szövegén alapszik.
A táncmű önéletrajzi ihletettségű, melyben megjelenik Erkel nemzetközi karrierjének kudarca, illetve az emiatt érzett keserűsége is: ebben az értelemben a Bach-korszakról ad hiteles látképet.
A Hang és Háború alcímű táncjáték zenei szövetének alapját az Erkel által írott zongoraművek képezik, amelyeket hangfelvételről Kassai István zongorán és Szecsődi Ferenc hegedűn ad elő.
2010-ben Erkel Ferencre emlékezünk, aki 1810-ben Gyulán született. A Gyulai Várszínház kiemelten fontosnak tartja, hogy a város nagy szülöttének műveit rendszeresen műsorra tűzze: 1991 és 2007 között Erkel Ferenc összes operáját bemutatta a Kolozsvári Állami Operával közösen. Jelen esetben egy régen feledésbe merült művet konstruált újra az alkotógárda.
A darab története a 19. század közepéig nyúlik vissza. A Nemzeti Színház 1853. február 2-án egy pantomim játékot mutatott be Sakk-játék címmel, amely a kor két legjobb sakkozójának, Erkel Ferencnek és Szén Józsefnek egy 81 lépéses partijára épült. A szóban forgó táncjáték szerzője Erkel Ferenc volt, amelyről partitúra, szövegkönyv nem maradt fenn, csupán a színlap és a korabeli napi sajtó beszámolói. Erkel Ferenc tehát nemcsak a magyar zeneművészetnek, de a honi sakktörténelemnek is emblematikus alakja. Az előadás zenéjét nagyrészt Erkel szerezte, de a kor szokása szerint felhasznált népszerű táncdallamokat is.
Szöveg: Szálinger Balázs
Díszlet-jelmez: Kentaur
A Grecsó fivérek már több mint tíz éve együtt mesélnek a színpadon, a szépirodalom, a zene és a tánc nyelvén keltik életre a múltat és közös történeteiket. Együttműködésük azon alapul, hogy az irodalom inspirálhatja a jazzt és a kortárstáncot.
Az oxfordi Ashmolean múzeum jelentékeny időszaki tárlata adta az ötletet, hogy a Tokió művészete című Exhibition on Screen epizódban bemutassuk a 400 éves Tokió hihetetlenül gazdag kultúráját: Hokuszai és Hiroshige finom fametszeteitől kezdve a pop art stílusú plakátokon, a kortárs fotóművészeten, a mangán, a filmművészeten át egészen a napjainkban, az utcán készülő műalkotásokig.
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.
Hogyan lett Erzsébet a magyarok kedvenc királynéja? Miként zajlottak budai tartózkodásai és mi őrzi ma is Sisi emlékét az egykori…
A Várkert Bazárban újra találkozhattok Rumini lebilincselő történetével, egy egészen különleges koncertszínházi előadás bemutatóján, ahol a Firkin Zenekar legalább akkora…
Hogyan dönti el az agyunk, ki tetszik és ki nem? Miért bízunk jobban a szép emberekben, és mi alakítja a…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
