TáncTriptichon

Venekei Marianna / Bartók Béla
A CSODÁLATOS MANDARIN (Bemutató)

A mai világban is felkavarónak találjuk a Lengyel Menyhért erotikával, szexualitással és abúzussal fűtött pantomimjátékából készült A csodálatos mandarint. A kölni ősbemutató idején azonban egyenesen botrányosnak látták, mint az kiderül a mű zeneszerzőjének, Bartók Bélának egy leveléből: „Kölnben a Mandarin után zajos tüntetés volt a szöveg ellen és ellentüntetés mellettem. […] Szóval el lehet mondani, hogy vastaps (és vasfütty) volt. […] Ha legalább a zene idézte volna a skandalumot elő. Pesti újságok azt a hírt közlik, hogy hatóságilag betiltották a darabot… Nincs is nagyszerűbb reklám, mint a betiltás.” Akár felkavaró, akár botrányos, az biztos, hogy nagyhatású műről van szó, amely ennek megfelelően be is járta a világot. Bemutatták Európa, Amerika, Ázsia számos országában, de még a Dél-afrikai Köztársaságban is. A Bartók TáncTriptichon részeként a 2023/24-es évadban Venekei Marianna koreográfiájával kerül színre a balett, aki így vall róla: „Nagy kihívás olyan darabot koreografálni, mint A csodálatos mandarin, melyet az elmúlt száz évben már számtalan koreográfus és rendező színpadra vitt. Ötvözni kell a jelent és a múltat, megtalálni az utat a 21. század nézőihez, közben hűségesnek maradni Bartók Béla zenéjéhez. Nagy lehetőségek rejlenek a műben. Egyrészt kiválóan be lehet mutatni a főszereplőket a tánc sajátosságai révén, másrészt pedig a nagyvárosi miliőt. Izgalmas kaland felfedezni a szereplők belső világát, kibontani személyiségük egyre mélyebb rétegeit.”

Koreográfus: Venekei Marianna
Zeneszerző: Bartók Béla
Szövegkönyv: Lengyel Menyhért
A koreográfus asszisztense: Sárközy-Holler Ágnes
Díszlettervező: Zöldy Z Gergely
Jelmeztervező: Szelei Mónika
Próbavezető balettmesterek: Sárközy-Holler Ágnes, Venekei Marianna

Karmester: Vajda Gergely

Velekei László / Bartók Béla
A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI

„Operaházunk félszázados múltjában nincs még egy olyan fontos dátum, mint Bartók Béla első táncjátékának, A fából faragott királyfinak bemutató előadása 1917. május 12-én. Ekkor csendült fel először a magyar dalszín-házban olyan muzsika, melyben a magyar szellem, Vörösmarty, Petőfi, Ady nemzetének géniusza, igazi nagyság-ban, teljes eredetiségében nyilatkozhatott meg” – írja a zenetudós Tóth Aladár, az OPERA későbbi igazgatója. Az ősbemutató óta eltelt 105 év alatt számtalan jelentős koreográfus vitte színre a szinte folyamatosan a repertoár részét képező darabot, melyben a meseszerű erdei világ keveredik a férfi és nő valóságosan mély, emberi küzdelmeivel. A mű a 2022/23-as évadban a Győri Balett igazgatója, Velekei László által kelt életre.

Koreográfus: Velekei László
Zeneszerző: Bartók Béla
Szövegkönyv: Balázs Béla
Dramaturg: Csepi Alexandra
Steffen Aarfing A kékszakállú herceg vára díszletébe a díszletet tervezte: Rózsa István
Jelmeztervező: Rományi Nóra
Világítástervező: Pillinger Tamás
A koreográfus asszisztense: Bajári Levente
Próbavezető balettmester: Szakács Attila

Karmester: Vajda Gergely
Királyfi: Balázsi Gergő Ármin | Zhurilov Boris
Királykisasszony: Felméry Lili | Pohodnyh Ellina
Tündérboszorkány: Carulla Leon Jessica | Yakovleva Maria
Fabábu: Rónai András | Kiyota Motomi

Várnagy Kristóf / Bartók Béla
TÁNCSZVIT (Bemutató)

Éppen 100 éve mutatták be Bartók Béla Táncszvitjét, együtt Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus és Dohnányi Ernő Ünnepi nyitány című művével, amelyekkel Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 50 éves jubileumát ünnepelték. „Előadásra kerülő Tánc-suitem öt részből áll. (…) Mind az öt táncnak eredeti, népies, de nem népi témája van, és szünet helyett az egyes táncok között kis zenekari közjátékot alkalmaztam. (…) az egész műnek az volt a célja, hogy valami ideális elképzelésű parasztzenefélét, azt is mondhatnám: valami költött parasztzenefélét egymás mellé sorakoztatni, mégpedig úgy, hogy a mű egyes tételei bizonyos határozott zenei típusokat mutassanak be. Mintául mindenféle nemzetiség parasztzenéje szolgált: magyar, oláh, szlovák, még arab is; sőt itt-ott ezeknek a fajtáknak kereszteződése is” – írja Bartók a művéről. A magyar operaszínpadról nem hiányozhatnak Bartók színpadi művei, sőt azon alkotásai, amelyek balettzeneként is remekül funkcionálnak, így a Táncszvit sem. A produkció koreográfusa Várnagy Kristóf, aki nem kisebb együttesekkel dolgozott együtt, mint a Svéd Királyi Balett, a FrenÁk Társulat vagy a Cirque du Soleil.

Koreográfus: Várnagy Kristóf
Zeneszerző: Bartók Béla
A koreográfus asszisztense: Horváth Zita
Jelmeztervező: Bélavári Zita
Világítástervező: Pillinger Tamás
A Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeit betanította: Rafai-Vetési Adrienn