Téli varázs
Műsor:
Dukas: A bűvészinas
Saint-Saëns: I. a-moll csellóverseny Op.33.
Bizet: I. C-dúr szimfónia
Műsor:
Dukas: A bűvészinas
Saint-Saëns: I. a-moll csellóverseny Op.33.
Bizet: I. C-dúr szimfónia
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tuesday, January 28 2025 7:00PM
Közreműködik:
Varga Tamás, a Bécsi Filharmonikusok vezető csellistája / Kodály
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
A francia Paul Dukas a koncertlátogatók többsége számára az úgynevezett egyműves zeneszerző mintapéldája. Természetesen ez az állítás nem igazán állja meg a helyét, hiszen számos más értékes darabbal is gazdagította a zeneirodalmat, ám igazán népszerűvé a Bűvészinas című – Goethe balladája nyomán komponált – szimfonikus scherzója tette. A zeneszerző egyébként kíméletlen önkritikával semmisítette meg azokat a darabjait, amelyekkel elégedetlen volt. A 19-20. század fordulóján alkotó Dukas nem tartozott korának egyik nagy irányzatához sem, konzervatívnak, de újítónak sem volt tekinthető. Zenekritikusként és a párizsi Conservatoire tanáraként is tevékenykedett, tanítványai közé tartozott mások mellett Maurice Duruflé és Olivier Messiaen is. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Goethe versére – német címe Der Zauberlehrling – Dukas megzenésítésének sikere irányította rá a figyelmet. Az elbizakodott, önmagát túlbecsülő bűvészinas gazdája távollétében elindítja a varázslatot – parancsára a seprű vízzel árasztja el a lakást – ám leállítani azt nem tudja, arra csak a hazaérkező mester képes. A nem túlzottan érdekfeszítő tanmesét Dukas mesterien megalkotott, a cselekményt képszerűen ábrázoló partitúrája izgalmas élménnyé teszi, de kihívást jelent a zenekar és a karmester számára is.
A leginkább Sámson és Delila című operája, illetve Az állatok farsangja című zoológiai fantáziája révén népszerű Camille Saint-Saëns igen gazdag, értékes életművet hagyott maga után. Versenyművei közül az egyik legjelentősebb az I. a-moll gordonkaversenye, melyet Auguste Tolbecque számára komponált. Tolbecque nem csupán kiváló csellista volt, de játszott viola da gambán, hangszereket készített, sőt még a tudomány művelésére is jutott energiája. Saint-Saëns csellóversenye 1872-ben készült el, bemutatására a következő év januárjában került sor Párizsban. Az előadás sikert hozott a szerzőnek, bár némelyek túl hangsúlyosnak ítélték a zenekar szerepét, a mű szimfonikus jellegű építkezését. A versenymű három tétele egybekomponált, és remek lehetőséget ad a szólistának a virtuozitás mellett a mély érzelmek kifejezésére is. Egyes feltételezések szerint egy szeretett rokon halála is közrejátszott abban, hogy a gyász és a melankólia érzésének megszólaltatására Saint-Saëns a csellót látta legalkalmasabbnak. Ennek ellenére a mintegy 15-20 perc időtartamú darab hangvétele egyáltalán nem lemondó, élénk tempói, behízelgő dallamai életigenlést sugároznak.
Georges Bizet a Carmen zseniális alkotója C-dúr szimfóniáját 1855-ben – tanulmányai idején – kamasz fejjel komponálta. „Egy tizenhét éves diákhoz képest rendkívüli tehetségről árulkodik, mind a dallami invenció, mind a tematika kezelése, mind a hangszerelés terén.” – állapították meg később a darabról. Az ifjú szerző ekkoriban a párizsi Conservatoire-ban Charles Gounod osztályában tanult. A nyilvánvalóan tanfeladatként komponált darabot Bizet életében sohasem játszották, de későbbi műveiben egyes mozzanatokat mégis felhasznált. A kézirat a fiatalon elhunyt zeneszerző özvegyétől a konzervatóriumi könyvtárba került, ahol 1933-ban bukkantak rá. Két évvel ezután Felix Weingartner vezényletével a svájci Bázelben került sor a megkésett bemutatóra. A szimfóniát azonnal Mendelssohn hasonló életkorban írt Szentivánéji álom nyitányával egyenrangú ifjúkori remekműként ünnepelték, és hamarosan a zenekari repertoár kedvelt darabjává vált. A C-dúr szimfónia alapvetően klasszikus szerkezetű, dallaminvenciója és könnyedsége időnként Mozartra és Schubertre emlékeztet. Négy remekbeszabott tétele közült talán a második – Adagio – érdemel külön említést, melynek oboaszólója megindítóan gyönyörű dallamával kivételes pillanata a zenei romantika korának.
– baljos –
What happens when Queen’s songs are performed in the language of jazz? The Budapest Jazz Orchestra answers this question with its concert QUEEN – Real JAZZ. The initially unusual idea was a long-cherished project of jazz drummer Zsolt Madai, brought to life as a large-scale production with the support of artistic director Gábor Kollmann.
Kati Kovács, one of the defining voices of Hungarian popular music, has been on stage for over six decades. With her unmistakable mezzo-soprano voice, remarkable four-and-a-half-octave range, and a catalogue of songs known across generations, she remains a powerful and compelling live performer. This June, her iconic hits return at VárkertFeszt.
Idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a Fonogram-díjas Group’n’Swing, Magyarország egyik legismertebb swing és boogie showzenekara. Az elmúlt két évtizedben nagykoncertjeiket mindig Budapest legpatinásabb koncerttermeiben tartották, ezért is jelent különleges megtiszteltetést és örömöt, hogy jubileumi koncertjüket a Várkert Bazár rangos környezetében valósíthatják meg.
Under the title Castle Session, the open-air events of the series transform the pulse of the city into sound. Once…
A diszkókorszak legnagyobb slágerei Détár Enikő, Fésűs Nelly és Ladinek Judit – azaz a Dívák – különleges előadásában.
Az Exhibition on Screen sorozat újabb évadát – a Buckingham-palota Queen’s Gallery kiállítótermében rendezett kiállítás alapján készült – Canaletto és…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.