Program


A lemezborító, mint képzőművészeti alkotás - Zene és képzőművészet

A lemezborító, mint képzőművészeti alkotás - Zene és képzőművészet

Szeretjük a zenét és szeretjük a képzőművészetet is. Egy intenzív zenei élmény képeket varázsol elénk, egy festmény láttán pedig ritmusok, harmóniák „szólalnak meg” bennünk. Tán bele sem gondoltunk még abba, hogy a zene és a képzőművészet közötti kapcsolat nemcsak véletlenszerűen erősíti a befogadói élményt, hanem tudatos alkotói szándék is állhat a háttérben.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. május 2. csütörtök, 18:00

Számos zeneműnek van „képes” címe, de a képzőművészetben is léteznek dalok, szonáták és szimfóniák. A két műfaj kapcsolata sokrétű, történetileg szinte az ősidőkig nyúlik vissza. Előadás sorozatunkban ezt a kapcsolatot szeretnénk minél több oldalról megvilágítani, említést téve többek között az operák képi világáról, a zenészportrékról, sőt még a hanglemezborítók stílusairól is.

Az online zenei fogyasztás időszakát a cd-korszak előzte meg, ami a lemezborítók szempontjából a bakelit hanglemez évtizedeinek a folytatása és lezárása volt. A nagy lemezkiadók már szinte a kezdet kezdetén fölismerték a lemezborítóban rejlő óriási lehetőséget: hiszen a borító, mint tudatosan tervezett esztétikai alkotás nemcsak eladhatóbbá, vonzóbbá és kívánatosabbá teszi az árut, vagyis magát a zenei hanghordozót, hanem bizonyos értelemben értelmezi is a művet. 

A barokk zenei lemezek borítóján kézenfekvő, hogy barokk műalkotások szerepelnek, de éppígy gyakori megoldás a zeneszerző, vagy az előadó portréjának szerepeltetése is. A modern fogyasztási kultúra következménye, hogy ma már sok előadóművész is kultikus divatikonként jelenik meg, így aztán olykor nehéz eldönteni, hogy egy popzenész, vagy egy komolyzenei előadó lemezét tartjuk-e a kezünkben…

Közreműködnek:

dr. Bellák Gábor, művészettörténész

Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei

 

Ajánlatunk


Hogyan lett Erzsébet a magyarok kedvenc királynéja? Miként zajlottak budai tartózkodásai és mi őrzi ma is Sisi emlékét az egykori Királyi Palota környékén? Sétánkon minden kiderül!

A Bársony Bálint és a Magyar Rhapsody Projekt 2014-ben azzal a küldetéstudattal vállalt szerepet a hazai kulturális szférában, hogy zenéjével erősítse nemzeti identitásunkat és tisztelegjen nagy magyar zeneszerzőink, népdalgyűjtőink előtt.

Ajánló


Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy…

A páros tagjai duó felállásban játsszák el kedvenc népdalaikat.

A Grecsó fivérek már több mint tíz éve együtt mesélnek a színpadon, a szépirodalom, a zene és a tánc nyelvén…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!