Szeretjük a zenét és szeretjük a képzőművészetet is. Egy intenzív zenei élmény képeket varázsol elénk, egy festmény láttán pedig ritmusok, harmóniák „szólalnak meg” bennünk. Tán bele sem gondoltunk még abba, hogy a zene és a képzőművészet közötti kapcsolat nemcsak véletlenszerűen erősíti a befogadói élményt, hanem tudatos alkotói szándék is állhat a háttérben. more
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Thursday, May 02 2024 6:00PM
Számos zeneműnek van „képes” címe, de a képzőművészetben is léteznek dalok, szonáták és szimfóniák. A két műfaj kapcsolata sokrétű, történetileg szinte az ősidőkig nyúlik vissza. Előadás sorozatunkban ezt a kapcsolatot szeretnénk minél több oldalról megvilágítani, említést téve többek között az operák képi világáról, a zenészportrékról, sőt még a hanglemezborítók stílusairól is.
Az online zenei fogyasztás időszakát a cd-korszak előzte meg, ami a lemezborítók szempontjából a bakelit hanglemez évtizedeinek a folytatása és lezárása volt. A nagy lemezkiadók már szinte a kezdet kezdetén fölismerték a lemezborítóban rejlő óriási lehetőséget: hiszen a borító, mint tudatosan tervezett esztétikai alkotás nemcsak eladhatóbbá, vonzóbbá és kívánatosabbá teszi az árut, vagyis magát a zenei hanghordozót, hanem bizonyos értelemben értelmezi is a művet.
A barokk zenei lemezek borítóján kézenfekvő, hogy barokk műalkotások szerepelnek, de éppígy gyakori megoldás a zeneszerző, vagy az előadó portréjának szerepeltetése is. A modern fogyasztási kultúra következménye, hogy ma már sok előadóművész is kultikus divatikonként jelenik meg, így aztán olykor nehéz eldönteni, hogy egy popzenész, vagy egy komolyzenei előadó lemezét tartjuk-e a kezünkben…
Közreműködnek:
dr. Bellák Gábor, művészettörténész
Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.
Fekete Jenő és a Banda a VárkertFeszt első napján exkluzív örömzenével várja az Öntőház udvaron a közönséget. Fekete Jenő, az amerikai folklór zene hagyományait követve, de mindig új utakra törve ápolja a „Mississippi Delta Blues”, a „Nagyvárosi Chicago Rhythm and Blues” és a „Rock and Roll” egyetemes zenei nyelvét.
Imi, mondj egy verset! - Csuja Imre önálló estje Csuja Imre verssel él és versben gondolkodik kicsi gyerekkora óta, mióta esténként falusi házukban a nagymamájától tanult verseket, meséket, a család és a szomszédok nagy nyilvánossága előtt elmondhatta. Hamar megtanulta, milyen az, kiállni és mondani!
Az idei háromnapos VárkertFeszt nyitó napját már most érdemes beírni a naptárakba. A fesztivál első nagykoncertjén ugyanis Szabó Balázs Bandája…
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy…
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
