Szeretjük a zenét és szeretjük a képzőművészetet is. Egy intenzív zenei élmény képeket varázsol elénk, egy festmény láttán pedig ritmusok, harmóniák „szólalnak meg” bennünk. Tán bele sem gondoltunk még abba, hogy a zene és a képzőművészet közötti kapcsolat nemcsak véletlenszerűen erősíti a befogadói élményt, hanem tudatos alkotói szándék is állhat a háttérben. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. május 2. csütörtök, 18:00
Számos zeneműnek van „képes” címe, de a képzőművészetben is léteznek dalok, szonáták és szimfóniák. A két műfaj kapcsolata sokrétű, történetileg szinte az ősidőkig nyúlik vissza. Előadás sorozatunkban ezt a kapcsolatot szeretnénk minél több oldalról megvilágítani, említést téve többek között az operák képi világáról, a zenészportrékról, sőt még a hanglemezborítók stílusairól is.
Az online zenei fogyasztás időszakát a cd-korszak előzte meg, ami a lemezborítók szempontjából a bakelit hanglemez évtizedeinek a folytatása és lezárása volt. A nagy lemezkiadók már szinte a kezdet kezdetén fölismerték a lemezborítóban rejlő óriási lehetőséget: hiszen a borító, mint tudatosan tervezett esztétikai alkotás nemcsak eladhatóbbá, vonzóbbá és kívánatosabbá teszi az árut, vagyis magát a zenei hanghordozót, hanem bizonyos értelemben értelmezi is a művet.
A barokk zenei lemezek borítóján kézenfekvő, hogy barokk műalkotások szerepelnek, de éppígy gyakori megoldás a zeneszerző, vagy az előadó portréjának szerepeltetése is. A modern fogyasztási kultúra következménye, hogy ma már sok előadóművész is kultikus divatikonként jelenik meg, így aztán olykor nehéz eldönteni, hogy egy popzenész, vagy egy komolyzenei előadó lemezét tartjuk-e a kezünkben…
Közreműködnek:
dr. Bellák Gábor, művészettörténész
Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei
Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.
Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak.
200 évvel megnyitása és egy évszázaddal az első Van Gogh-művek megszerzése után a National Gallery az Egyesült Királyság eddigi legnagyobb…
George Gershwin (New York, Brooklyn, 1898. szeptember 26. – Beverly Hills, 1937. július 11.) amerikai zeneszerző, zongorista, kompozíciói a szórakoztató…
Gyökereink a mélybe nyúlnak. A falu zárt, hagyományőrző közössége szövetkezett a természettel, melyhez elszakíthatatlan kötelékek láncolták. Itt ideje volt az…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
