„Amikor egy kidobott hangszert, egy zongorát átlényegítek, és megpróbálom új formában megjeleníteni, az egy kegyeleti gesztus. Olyan műveket próbálok létrehozni ezekből a kidobott, hangszerként már használhatatlan instrumentumokból, amelyek méltóak arra, hogy az emberek életében jelen legyenek, az emlékezés tárgyaivá váljanak” – mondja Barabás Márton Munkácsy-díjas képzőművész, az Aposztróf sorozat novemberi estjének egyik főszereplője.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Monday, November 11 2024 7:00PM
A Várkert Irodalom november 11-i estjének a Magyar Nemzeti Galéria ad otthont, az izgalmas beszélgetés a képzőművészethez kapcsolódik majd. Szó lesz olyan kérdésekről is, amelyeket a klasszikus és a kortárs képzőművészeti életművek vetnek fel, a kép és zene, a képzőművészeti alkotás és a szöveg összekapcsolódásáról, de a generációs öröklődésről is.
Miként jelenik meg a hagyományos festészetben és konkrétan Barabás Márton életművében a zenei motívum, Ikarosz figurája, az angyal, a könyvtárgy, vagy a bukás motívuma? Hogyan öröklődik a sokszínű művészeti ábrázolás a Barabás családban több generáció óta?
Hogy hallgatott zenét Pilinszky János, Csáth Géza, Hamvas Béla és József Attila? Az est vendége lesz Barabás Lőrinc is, hazánk egyik legismertebb dzsessztrombitása, zeneszerző, aki tíz éves kora óta zenél, idén a rangos Danny-díjat nyerte el munkásságáért.
A beszélgetést felolvasószínház és élőzene egészíti majd ki, így keressük közösen az összművészeti utakat. „A művészet nem egyéb, mint a valóság kitalálása” – mondta Pilinszky János, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. Az est vendégei az ő állítását is körbejárják majd.
Vendégek:
Barabás Márton Munkácsy-díjas képzőművész
Barabás Lőrinc dzsessztrombitás, zeneszerző
Für Anikó Jászai Mari-díjas színművész
Bellák Gábor művészettörténész
Házigazda: Juhász Anna irodalmár
Talán bele sem gondoltunk még abba, hogy a zene és a képzőművészet nemcsak erősíti egymást a befogadói élményben, de nagyon is tudatos alkotó szándékok rejlenek mögötte.
Valamikor az idők kezdetén, az aranykorban, amikor az ég kapui még tárva-nyitva álltak, az emberek a földről benézhettek a nyitott égbe, és hallhatták a bűvös zenét, ami a mennyben szólt. Később azonban az emberek szíve megkeményedett, a fülük bezáródott: nem hallották többé az éteri zenét – és jól megszomorodtak. Amíg egy télen három angyal el nem határozta, hogy visszacsempészi a földre a mennyei muzsikát, és vele az emberek szívébe az égi boldogságot...
„Aminek látszol, azt mindenki ismeri, de hogy mi vagy, azt kevesen ismerik föl” – olvashatjuk egy 1899-es, kéményseprőt ábrázoló képeslapon. Az újévi köszöntőlapok „füstfaragói” mellett felbukkannak a kiállításon „szalonczukkedlis” karácsonyfák, fagyöngykoszorúk, gombán ülő manók és korcsolyázó úrilányok is. A képi szimbólumokon túl a levelezőlapok szöveges üzeneteiről is megannyi izgalmas történet bontható ki.
Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem különleges és…
Utolsó előadással jelentkezik a Várkert Bazár egyedülálló, saját irodalmi táncprodukciója, a Grecsó fivérek előadásában Többet magunkról címmel. Az est különös…
John Singer Sargent korának legnagyobb portréfestőjeként ismert. Az elsősorban észak-amerikai, kevésbé francia nagypolgárságról, pénzarisztokráciáról készült, a divat által erősen ihletett,…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
